2012. december 29., szombat

Utólag...

- kívánok minden kedves erre tévedőnek békés, szeretetteljes és örömteli karácsonyt és
- köszöntöm a hirtelen 55 főssé duzzadt blogkövetésre feliratkozott olvasótábor új tagjait! Sziasztok! Nagyon örülök ám nektek! ;)


Hogy ne valami agyonmutogatott képpel szolgáljak, fogadjátok szeretettel az idei, mini fánk, ami a tavalyi nagyobb testvérét helyettesíti, míg az Bori barátnőmnél lábadozik az átültetés után. Minikét pedig köszönöm az én Dia barátnőmnek.
mini fához a minibbnél is kisebb díszek dukálnak, vagyis fülbevalók :)

És remélhetőleg ezentúl majd ritkábban magyarázkodok, h miért nincsenek/maradnak el a bejegyzések. 

Viszont előre kívánok minden szépet és jót a következő esztendőre, bízom benne, h 2013-ban mindenki boldogabban és vidámabban éli meg majd a mindennapjait. Ha hiszitek, ha nem, hihetetlen teremtők vagyunk, csak valamiért ez általában a rossz dolgokban realizálódik. Jövőre ne így legyen! ;)

Igyekszem minél hamarabb megmutatni a legeslegújabb ékszereket is, melyek végül e karácsonyra nem készültek el, későn álltam neki és nem akartam elkapkodni. :) Tojt a pasi Jézuskája egy új fotómasinát is (oké, előre egyeztettünk és persze egy hatalmas, 32 gigás memóriakártyával érkezett, amiről saját meglátása szerint sosem kell képet kitörölnöm, mert a legnagyobb felbontásban is 8500 darab fér rá, jó, férfiből van, nem tudja, h képes vagyok egyetlen karkötőről 30 képet exponálni, nem is beszélve a barátos összejövetelekről, körömlakkozásokról...), szóval sok új és szép kép várható. LESZ! 

Köszönöm, h erre jártatok, további szép estét, jó pihenést, otthoni láblógatást mindenkinek!

2012. augusztus 31., péntek

DIY Challenge #6, utolsó kör én pedig szánom-bánom...

de csúszok a bemutatással hétfőig. Saját hibámból. az ötlet a kezdetektől fogva meg volt, a DIY ruha prodzsektkor ez volt a másik potenciális jelölt, csak "nem mertem neki állni". Semmi extra, de mégis baromi jó ötlet szerintem. A mostani sztorihoz hozzátartozik, azt hittem, h varrónő nagymamámtól biztos ehhez szükséges kellékeket is örököltem, apukám szerda reggel rá is állítottam a keresésre, de csak ma délután közölte, h nem talált ilyet. Én pedig konstatáltam, h oké, akkor röltexbe kell menni, ám kb, azonnal törlődött is az agyamból a mai nagy rohangálásban a varrós boltba menetelt és igazéból ezt a mai posztot is. 10 perce értem haza, most eszméltem. Röstellem. :(

És nagyon remélem, h pár nap múlva visszanéztek! ;) 

Addig is lessétek meg a többiek munkáját:



Köszönöm az érdeklődést, szép hétvégét mindenkinek! 

2012. augusztus 28., kedd

újdonságok

(mielőtt megint azt hinnétek, h eltűntem) gyorsan feltöltök két (relatív) friss szerzeményt. kedvencem tán a neon zöld, ma pont ez a karkötő került fel meskára. 
neon zőőőőd, girbegurbán áll épp (nem értem, miért)

továbbra is az ablakban pózol

fekete

ő is
további napsütéses keddet mindenkinek, remélem még sokatok vígan otthon heverészik és nem a munkahelyen van. ;) puszi

2012. augusztus 17., péntek

DIY- Challenge #5

Sziasztok!

Ismét eltelt 2 (meg 2) hét, így újra felbukkan a Calo(z) által életre hívott kreatív csapatunk, fogadjátok szeretettel! ;)


E heti témánkra a "bjuti" címke ragasztható, én már nagyon várom, h kiderüljék, a többiek miket alkottak. Én épp megint a Balatonon vagyok (igaz most Kenesén sátrazunk a főiskolás barátokkal), szóval csak hétfőn este-kedden tudok reagálni, mobilról kommentelni nem lehet:/). Jut eszembe, itt is köszi Vikinek, aki nyomban jó ötlettel állt elő, hogy mi lehet a bibi az időzítésnél. :)

(Szokás szerint) rengeteget filóztam, mit készítsek. Sokáig úgy voltam, h veszek végre pár igazán szimpi sminkecsetet az Ecsetboltban és majd jól decoupage-olom őket. De épp nyári szabadságoláson volt ez a szuper lelőhely meg valahogy én se lelkesedtem túlságosan az ötletért. Aztán egy este, főzés közben benyúltam a szekrénybe valami műszerért és lőn a felismerés: rózsavíz! :)


Még 6-7 éve az akkori nagyon jó barátnőmtől kaptam párszor e nagyszerű nedűből, a biotermékek szállítmányozásával foglalkozó apukája hozta fillérekért valahonnan keletről. Tökéletes arclemosó volt, imádtam. Nem zsíros, nem túl szagos, nem nehéz, nem tejes. Aztán szépen-lassan eltávolodtunk egymástól a lánnyal és én el is felejtettem a rózsavizet... Mármint teljesen nem, mert az egyik indiai gyorsétteremben (Bombay, az Andrássyn) például mindig iszom, de kívülről már nem kényeztetem magam vele. Egészen eddig! Pár hónapja a Medi-line-ban vettem egy 2,5 decis üvegcsével (az ára nem túl baráti, asszem egy ezres környékén számítják), azóta hetente megnézem az üveget, végignyálazom a feliratokat és morfondírozom, mikor bontsam fel és mit csináljak vele/belőle.


Rengeteg netes cikket végigolvastam, h miből-hogyan készíthető rózsavíz, ezekhez fűznék 1-2 konklúziót. 

Először is, három rózsafajtát ajánlanak, ezek közül én egyiket se leltem. Tény, h speckó virágboltokat nem hívtam fel, de az ország legnagyobb gyógyfüvesét (Gyuri bácsi) például igen, egy ott dolgozó kedves hölgy felvilágosított, h szerinte magánszemélyként ezen rózsafajtákat felkutatni lehetetlen (és egyelőre sajnos igaza van). De nem adtam fel, hiszen több "recept" sima rózsával próbálkozott, így tettem hát én is. 

Nah de mire jó a rózsavíz? 

A rózsavíz önmagában is igen hatékony tonizáló, tisztító és frissítő szer. A vízhiányos bőr remek táplálóanyaga. Például arcmosó géllel történő arcmosás után a bőrfelületre spriccelve segíti az ápoló krémek felszívódását.


E rövid ismertető után pedig következzék a Rózsavíz, (a la) Dyna

Hozzávalók: 
1 csokor rózsa (min. 10 szál és a legjobb, ha valami aluljáróban/piacon veszitek öregnénitől, aki a saját kertjéből valót árulja, hiszen az nem külföldről érkezik, a felületén 625-féle ilyen-olyna tartósító oldattal, szóval a mű rózsákat kerüljük! ;))
víz (lehet desztillált, ásvány, forrás, nekem épp Nestlé Aquarel volt nyitva, azt vetettem be)
edény (vízmelegítéshez) vagy vízforraló (el van pakolva, h nem főzök sűrűn teát, lusta voltam előszedni)
kanál (kevergetéshez)

Lépések
rózsikák

1. Rózsát megvesz, hazavisz (útközben nem árt "szagolgatni" is az illatozó példányt, biztosan jót tesz a szívünknek-lelkünknek!;))


Nekem így is tetszik

2. Rózsaszálak fejtelenítése, avagy levágdossuk a rózsafejeket, amiket ezután sziromtalanítunk is. Bevallom, h én e lépést követően meg is mostam őket, mert úgy éreztem, szükség van rá.
Ennek a műanyag edénynek türkiz zöld színe van eredetiben...


3. Víz felforral
pici káosz van a tűzhelyen (a háttérben látható teafőző elég vízköves, azért nem azzal csináltam)

4. A virágsziromokat valami üvegedénybe tesszük (én egy befőtteset kaptam gyorsan elő)
a szirmok várják a forróvízet
igen, ott az alján már forr a víz! :)
juhé, ellepi, kavar-kavar
5. A bugyogó vízzel nyakon öntjük a szirmokat és picit megkavargatjuk, hogy a szirmok a víz alatt maradjanak

6. Időnként megkavarva 2 napig nem szűrjük le.


7. A 2. nap végén átszűrjük, az üveget hűtőbe tesszük és kb. 2 hétig boldogan öntözzük magunkra.
 
2 nap után, még az eredeti üvegben

Tádáááá, a kész rózsavíz! :) Ha hazajöttem, még gyártok rá valami kedves címkét. ;)


Megjegyzem: nekem elsőre nem tetszett a frissen leforrázott rózsa illata, egyáltalán nem rózsás, fura virágillat csupán. Már-már szag. A jelleg a későbbiekben is ugyanolyan marad.

Az egyik oldalon találtam egy szuper ismertetőt e nagyszerű és szerintem kevesek által használt termékről, bekopizom, mert ennél kerekebben sehogy se lehetne összeszedni! ;)

(aki unja a másolt masszát, direkt dőlt betűvel szedtem, könnyen átugorható rész;))

A rózsavíz a XVII. században oly nagy népszerűségre tett szert, hogy gyakorta fizetőeszközül is szolgált. Jozefin, Napóleon hitvese csodálatos rózsakollekcióval büszkélkedhetett, amely Chateau de Malmaison kertjét díszítette. Indiában a lakóhelységekben szétspriccelve természetes illatosítóként és léghűsítőként szolgált.
A rózsavíz hagyományos bőrtisztító és tonizáló szer. Ekcéma ellen is kitűnő. Megnyugtatja a fáradt, irritált szemet. Szájöblögetőként alkalmazva csökkentheti az ínygyulladást, és az afták elmulasztásában is segíthet. Vasaláskor a ruhára spriccelt rózsavíz a ruhaneműnek rendkívül friss, üde illatot ad.

Hogyan használjuk a rózsavizet?
A rózsavíz önmagában is igen hatékony tonizáló, tisztító és frissítő szer.
A vízhiányos bőr remek táplálóanyaga.
Arcmosó géllel történő arcmosás után a bőrfelületre spriccelve segíti az ápoló krémek felszívódását.
Tonizálja, frissíti, nyugtatja a dekoltázst, vízhiányos bőrt.
A rózsavízzel spricelt bőr segíti a krémek felszívódását
Szájöblögetéssel csökkenti az ínygyulladást
Vasaláskor ha a vízbe kis rózsavíz kerül, a ruhák fantasztikus illatot kapnak.


Személyes tapasztalatok:
Elég későn készítettem el, így bevallom, h nem tudtam még sokat tesztelgetni. Az illata  más, mint az általam eddig ismert fajtáké, de a bőrömnek úgy érzem, tetszett.
Ki fogom próbálni még fürdővízbe téve is, illetve úgy, h 2 deci tejszínbe keverem és úgy öntöm a fürdővízbe, nah ettől garantáltan pihi-puhi lesz a bőr és élvezetes a fürdőzés.
Fontos nagyon, h kizárólag olyan virágból készítsük, mely nem érintkezett mindenféle kemikáliákkal, mert azokat a vegyszereket szerintem maga a növény is beszívja. 

NE feledjétek meglesni a többi lyány munkáját is! ;)


Köszönöm, h e héten is velem/velünk tartottatok, 2 hét múlva újra találkozunk! További szép hosszú hétvégét mindenkinek! ;)

2012. augusztus 13., hétfő

időzítés próba (cserkó)

ejj, be szeretném, ha ez a jegyzés megjelenne, nem úgy, mint a 2 hete előre időzített poszt... lécciléccilécci

2012. augusztus 2., csütörtök

Karkötőhalmozó

Dóri így is pózolt Kapolcson, vagyis a karjára tette az összes neki tetsző példányt. :) Köszönöm, ennél jobb installációm még sosem volt. :)

2012. július 31., kedd

...remélem nem nyal vissza

számomra ez annyira fagyis, h nem keresztelhettem el másként. tegnap született és már Meskán várja új gazdáját. nem kérdés, h nekem is lesz egy ilyenem. :)
fagylalt, az új szívemcsücske
juhééé. maximum 2 percet töltött fent meskán és már e blogbejegyzés elküldése előtt gazdára lelt. örülés van, legszívesebben nonstop fűznék, ha nem lenne oly fárasztó és szem gúvasztó. és 24 órában természetes napfény lenne, mert én akkor szeretek -így akkor csinálom. :)

2012. július 30., hétfő

Művészetek Völgye, juhé! :)

aki ismer, tudja, h gimisként évekig kötelező nyári gyakorlat volt, így nekem Kapolcs teljesen mást jelent, mint egy átlag embernek. és persze rengeteg emlék, élmény köt az ottani településekhez, hiszen majdnem 3 hétig sátortáboroztunk ott.

akkor még eszembe se jutott volna, h egyszer az én portékáimat is árulni fogják valahol, sőt ugye nem is hittem, h lesznek nekem valaha is hendméd dolgaim. és idén megtörtént a csoda! :)
Dóri barátnőm expasija, Szabolcs standján többek között az én karkötőim és fülbevalóim is megtalálhatóak. Mellékelek néhány képet bizonyítékul! ;)

1. adag karkötőről csoportkép, még otthon
1. adag fülbevaló
vasárnap óta Dóri is lent időzik, lelkesen árul is meg kattintott is jó pár fotót, küldött is nekem, anyai szívem pedig repes! :)
Kapolcsi pózolás :)
Eső elleni védelem :)
A napokban még igyekszem mutogatni, de most sajnos szaladnom kell tova. További napsütéses hétfőt nektek! ;)

2012. július 20., péntek

DIY Challenge #4 - Home deko(r)


A Calo(z) által életre hívott prodzsekt 4. fordulójánál járunk. Home deko a témakör, vagyis azt mutatjuk meg, ki hogyan-mivel dobja fel az otthonát/szobáját/irodáját, szóval azt a közeget, amiben sűrűn előfordul. 


Az első körnél hittem, h a legkönnyebb, hiszen nap, mint nap karkötőket-fülbevalókat készítek. A témák végig nyálazásánál ennél sóhajtottam fel, h juhé, a legkézenfekvőbb téma, ezt könnyű lesz kivitelezni. Aztán repültek a hetek és hirtelen csütörtök este lett. Ekkor csodálkoztam rá, h még sehol sem állok és igazából ötletem sincs. Mármint már rengeteg mindent megvalósítottam, évekig csak hendméd dolgokat gyártottam barátnőknek, csoporttársaknak, anyukámnak, anyóspajtinak. Milyen jó lett volna ezeket mind lefotózni és most "büszkélkedni vele", hogy mi mindent pingáltam-ragasztottam-applikáltam össze már. Aztán beugrott, "de hiszen magamnak is csináltam különféle dolgokat, szedjük elő azt!". Ez a heuréka érzés nem tartott sokáig, mert eszembe jutott, a kisebb szobám (még mindig, tavaly augusztus vége óta) nagyrészt dobozokkal van tele és épp ezekben a dobozokban vannak a keresett tárgyak. Ekkor már duplán utáltam magam, egyrészt, hogy (szokás szerint) az utolsó pillanatig halogattam ezt a feladatot is, másrészt azért, h még mindig nincs meg az összes tároló alkalmatosságom, ill. ami van, abba sem pakoltam el még igazából mindent. Igen, a rendrakás és a strukturálás a gyengém. :(


Ismét hosszú percekig méláztam, h mi legyen, mikor bevillant, h annyi régi festékem, ragasztóm, fa termékem van, összepingálok magamnak valamit a konyhába (ott van a legnagyobb rend és átláthatóság, tán ezért is szeretek nagyon főzni-mosogatni, azt a saccperkábé 2 négyzetmétert elég jól uralom:)). 





Így döntöttem el, hogy fazékalátétet (deszkát) "dobok" össze magamnak. Anyukámnak még vagy 5-6 éve adtam egy ilyet karácsonyra, bár azt a példányt decoupage-oltam (szalvétatechnika). Ezzel is azt terveztem, de csak itthon jött a felismerés: beszáradt a fára alkalmazandó decoupage ragasztóm. :( Tehát módszert kellett váltani, pedig már az évek alatt felhalmozott nagy szalvéta kupacot vizslattam ill. a használni szándékozott összetevőket is egymás mellé pakolgattam.
valami hasonlót terveztem, ez a decoupage-olt darab (anyukám úgy féltette, h csak ünnepnapokon tette fel az asztalra, ezért ilyen jó állapotú :( )


Szerencsére gyorsan beugrott, h ha nincs ragacs, hát van fapác és néhányféle mozaik, ezeket vegyítem.
Maga a háttértörténetről ennyit, most lássuk a lépéseket! ;)


1. Hozzávalók
a legfontosabbak
- deszka (fa, kezeletlen legyen, a lelakkozotton nem fog a pác. szalvétatechnikával rá lehetne menni, de a natúr változaton sokkal jobban mutat)

a leharcolt festékes tégelyek
- fapác (én a vízbázisút jobban szeretem, de van speckó oldószeres is. gondolom, az összes barkácsboltban kapható, de én világ életemben az egyik hobby boltban vettem (minden témakörhöz van külön kedvenc, Pesten festék témakörben a már láncolattá alakult Kreatív Hobby-t ajánlom)
- ecset (lehet ezer éves, ez nem olyan finom technika, hogy zavarjon akár az, ha szálaz/csíkoz vagy valami hasonló)


- deszka alá valami, amit nem sajnálunk (Helyi Téma a király, krumplipucolásra is ajánlom)

2. Lépések 
majdnem az ecseten van a fókusz és majdnem látszik, h a páchoz épp nagyon hasonló színű a körömlakkom
Védőalkalmatosságot a deszka alá rakjuk, majd az ecsetet a kiválasztott színű pácba mártjuk és nekilátunk pingálni. Én soha életemben nem tudtam szépen, hiába volt 12 évig rajz órám, nem lettem ügyes piktor. Most is igyekeznem "kellett", hogy ne kezdjem el szanaszét kenegetni jobbra-balra (van köztetek is ilyen hibbant némber?)
juhuu, ezt is balkézzel exponáltam! :)
3D-s tárgyak esetében, tehát ami a földből kiáll mindig mumusom a szegély festés, utálom ha valami mini rész kimarad. Körültekintően vagy 3x végig mentem rajta. 
igen, azért ilyen csálé, mert végig bal kézzel lövöldöztem a fotókat :(
Ha végeztünk a 2. réteggel is (fapácnál ennyi minimum kell, különben olyan kis fakó lesz az alap), hagyjuk száradni! (őőő, igen, ki gondolta volna?!)


Olyan 15-20 perc után én minden festett tárgyat meg szoktam "piszkálni", ennél ez főleg fontos, hiszen az oldalát is jól összefestékeztem, nem szeretném, ha hozzáragadna a papír, ezért picit arrébb teszem. 
fura a színhelyesség, a háttérben látható szőnyeg élénk almazöld, itt meg kifejezetten fakó :)
Ha megszáradt, válasszuk ki, melyik mozaikdarabkákkal szeretnénk tovább csicsázni. Én azért választottam a nagyobb darabokat, mert ennek a deszkának funkciója lesz. Nem szeretném, h a későbbiekben csúszkáljon rajta az edény, ezért vetettem el a mini méretet. A nagyobb laposabb és simább (egységesebb) felületű. 




igen, ekkor jöttem rá, h ez a méret nem lesz jó, túl "göröngyös"


Rendezzük el az alapon, majd ha kialakult az egész, jöhet a ragasztó! ;) Én pác mellé általában hobby ragasztót használok, de üveghez, műanyaghoz már a ragasztópisztolyom vetem be (imádom, képes lennék akár napokig valami olyan munkát végezni egy futószalag mellett, ami közben "csak" a ragasztópisztollyal kellene dolgokat összeragacsolni, szuper találmány!)


És a kész edényalátét:
felülről


gusztább kép
Sajnálom, h épp ez a kör lett ennyire nyeszlett, igyekszem majd a későbbiekben kárpótolni bennetek. Remélem, pár hónap múlva már több "dynaméd" dolog díszíti az egyelőre elég csupasz falakat és felületeket. Jut eszembe, azért még az átmeneti lógós fülbevaló tartóm megmutatom, bár csak késő esti képet tudok róla lőni. Valami hasonlót tervezek állandóra is, de persze nem ezen az eszközön, hanem falon lógva, keretbe foglalva. 


igen, a számítógépes székem háttámlájára vannak akasztva, így egészen júl átlátható a helyzet! :)
életlen, béna kép, de így jobban látszik a szék hálós mivolta és sajnos az is, h jó pár füli párját egyelőre nem lelem :(
 Mára ennyit belőlem, mindenképp lessétek meg a többi lyány munkáját is, oly ügyesek és leleményesek. 

Bikira Babes  – http://bikirablog.blogspot.hu/
Carmenesque - http://sminknaplo.blogspot.hu/
Viki – http://www.viktoriasstyle.com/
Dia – http://notgoingtogetit.blogspot.com/
Viki és Calo(z) - http://www.kezelese.hu


Köszönöm, h végigolvastátok, két hét múlva újra találkozunk! (Közben pedig igyekszem a friss karkötőket-füliket mutogatni, nagyon sokat gyöngyöződöm most.)

DIY prodzsekt késik 1-2 órát, én kérek elnézést! :)

Igen, szinte már szokás szerint késik az én prodzsektem, igaz most más technikai dolog miatt, de remélem, h este 10 körül már kint lesz. Addig is lessétek a többiekét! ;) Ráadásul az enyém most igen laposka lesz, de azért nem hagyom ki! ;)
Köszönöm a türelmet, további napsütéses pénteket mindenkinek! 

2012. július 6., péntek

DIY Challenge #3

Sziasztok!
Prológusként megemlíteném, h amennyiben ez a poszt kikerül, akkor megint roppant hálás vagyok Dia barátnőmnek, aki gyorsan közzé tette, mert a blogon az időzítés még mindig nem klappol, ellenben én szerda óta Gyomaendrődön pihenek a fősulis csapattal, asszem ott pedig nem nagyon fogunk netezni. Mármint telón lehet, de az én Xperiámon nem tudok a kezelőfelületen belül buherálni, tehát például vázlatok között lévő bejegyzést megjeleníteni. Bevezető monológ OFF. ;)


Ismét eltelt 2 hét és a "kreatív csapat" belevág a lecsóba (én mondjuk inkább a töltött káposztába, épp az hűl itthon) és bevallom, főzés közben raktam össze az e heti prodzsektem. 


Először "magyarázkodok", aztán pedig jő az áttrákcióóóóóó! ;)
Az előző kör publikálása óta minden nap agyalok, mit is szeretnék átvariálni, de neten kutakodni nem akartam. Valamiért nem visz rá a lélek, h beírjam a DIY mozaikszót vagy valami hasonlót. Azt szeretném megmutatni, hogy én mennyire vagyok leleményes, mik jutnak eszembe, magamtól. Szóval marad az agyalás és a variálás. A mostani "gyermek" sokkal gyorsabban létrejött a fogantatás után, hiszen minden volt hozzá itthon. De miről is beszélek?!


Tádááááám:


Előtte
natúr, Monique márkájú 12 éves papucs


Utána
:)
Vagyis hogyan dobjuk fel a 12 éve birtokunkba lévő egyszerű fekete tangapapucsunk?

Ezt a pacskert még gimi 3-ban választottam, egyrészt mert akkor a kiegészítőim szinte csak feketék voltak, illetve akkor épp egy fekete fürdőruhám volt (ami azóta se, de ez más kérdés). Roppant strapabíró darab, vagy 5 évig váltótársa se volt, nyártól kora őszig sokat jártam mindenfelé és nyaraláskor mindig ő volt a lábamon. (Felnéztem a sorozat mottó kollázsára, amin az Eiffel torony is látható és igen, Párizsban is volt már kétszer, mondom, h nagy utazó termékről van szó! ;))
Már vagy 3 éve nem vettem ilyen jellegű papucsot és mégis van itthon minimum fél tucat, tarkabarkák, egyszínűek, bőr is. Szegény elsőszülött pedig mellőzve van. Mármint volt, mert most már ragaszkodom hozzá és asszem Gyomára is őt viszem magammal. 

Rengeteg anyagot végigvettem, mit köthetnék rá a papucsra, amitől kis bolondos lenne. Sima szalagot, nah de annak a végét égetni kell, ettől függetlenül lebomolhat, nem jó. Meg annak szélessége is van. Skip. Hengeres kötelet. De ne legyen vastag. Annak is van vége, szintén foszlik, nem jó. Lufit! Nah de sima nem az igazi, fura a formája. Hengeres, ez az! Elbaktat a legközelebbi gyerekboltba (Sugár és Árkád, jön a sok(k): 100 db lufi 3800 forint. És lehet, h nem is mutat rajta jól, hagyjuk. Lufitéma mégsem szállt ki a fejemből, mert közben eszembe jutott, h majd a Lufinagykerben sokkal olcsóbb lesz az alapanyag, szóval hétfőn hívom őket, közlik, csak 3100. Oké, akkor tényleg hagyjuk, ennyiért veszek egy másik papucsot. De akkor mivel extrázzak?!? És ekkor ugrott be a Jysk-ben vásárolt hipiszupi vastag, lapos befőttesgumim, amit amúgy is sokszor használok. Boldogság. Hazarohan, papucs lemos (mégis nézzen már ki valahogy), alapanyagot aprít
(a kajához is, mert mindenre egy késő este van csak) és lőn a megnyugvás: baromi egyszerű DIY, de nekem eddig a kedvencem, rettentő cuki a végeredmény. 

1. Hozzávalók


- papucs (mely tanga/vietnámi/lábujjközös, más szinonimát nem ismerek rá, de ha valaki igen, kérem mindenképp ossza meg velem a kommenteknél, köszi! ;)) -ami lehet vadiúj, ezer éves, némileg kopott
- lapos befőttes gumi (Jyskben vettem a télen, asszem még volt lila-fekete és kék-fekete gombolyag is, én zöldbuzi vagyok, szóval egyértelmű, h ez jött velem haza. Asszem 590 volt. De elég nagy adag és jól bírja a fagyasztói létet is, szóval duplán ajánlom!)
- olló (bármilyen, nekem most a konyhai, Laco márkájú)

2. Előkészítés
Naná, h a hajszálat már csak a gépen láttam, BOCSI csajok!


Félbe vágjuk a befőttesgumi karikát, aztán rájövünk, h ez így még mindig túl hosszú. Azt is félbevágjuk, tehát végül negyedelünk. Én először keveset vágtam, mert fogalmam sem volt, mennyit kellene rábogozni, illetve abban sem voltam biztos, h egyáltalán jó ötlet-e. 


3. Maga a munkamenet
Az első felkötözését elfelejtettem megörökíteni :(

Ezután még rendezgettem, mert ekkor jöttem rá a koncepcióra (vagyis, h  a színek szabályosan váltakozzanak)


(Mely közben olykor újra visszalépünk a 2. ponthoz, vagyis újra gumit darabolunk.) Elkezdjük rácsomózni a pántra a gumidarabokat. Nyugodtan nyújtsuk picit, hiszen különben túl rövid "lógó farkincákat" kapunk, illetve egy gumiról beszélünk, tehát miért ne?! Figyeljünk oda, h egy ilyen szín, egy olyan. Mivel van egy második féle zöld, azt is belekombináljuk. Nekem nem ugyanolyan a két oldala, mert az egyik pánton a zöld az első, a másikon a fekete. Ha teljesen szimmetrikusan szeretnénk, csomózzuk úgy! ;)
4. Döntsük el, meddig akarjuk csicsázni. 


Én igazából csak középre szerettem volna, az egész begumizásához (még) nyuszi voltam. Illetve nincs is zöld fürdőruhám, talán ez is visszatartott. De nem kizárt, h folytatni fogom. Szóval ha végeztünk, jöjjön a másik pár! Törekedjünk arra, h ugyanúgy következzenek a színek, mint a prototípuson. ;)


5. Gyönyörködjünk benne és viseljük vidáman! 
ablakban napozik
:D

Rajtam.


(Mielőtt elcsomagoltam az utazáshoz, a pasi meglátta az ajtóban, felnevetett, h mik ezek a kis gumiszálak a papucson, megint ügyeskedtél? Erre én: Gáz szerinted? Mire ő (aki véletlenül sem próbál meg csak úgy jófejkedni, belemondja a zord igazságot az arcomba, vannak is ebből nézeteltérések): Nem, vicces! Jópofák a gumiszálak rajta.:) Szóval az első teszten átment, hurrá! (NEm is gondoltam, h ilyen gyorsan észreveszi:))

Köszönöm, h e héten is velem tartottatok, mindenképp nézzetek át a többi lányhoz, náluk sokkal különlegesebb tippeket lelhettek! ;)

Vasárnap este jelentkezek, addig is szép hétvégét, jó pihit mindenkinek! 

2012. június 22., péntek

DIY Challenge #2



Máris eltelt két hét, újra támad a hendméd kurzus, most a DIY- Ruha témakörben. Rengeteget agyaltam, nem akartam simán kigyöngyözni egy pólót vagy átfesteni egy tangapapucs pántját, komolyan mondom, h már a Balaton óta kattogok, mit is csinálhatnék. Ötlet rengeteg van, de mindegyikhez egy kisebbfajta szabó-varró kurzust kellene elvégezni, nem is beszélve a szerteágazó alapanyagokról (és azok anyagba illesztéséről), úgy tűnik, mégis örököltem apai nagymamimtól (aki varrónő volt) némi ez irányú érdeklődést, de most már még jobban bánom, h tiniként nem figyeltem jobban a keze munkájára (és 11 éve sajnos már az Égben serénykedik:( ).

Szóóóval nagy nehezen megszületett az ötlet, miszerint van egy kedvenc otthoni rucim, amit tavaly turkáltam a képregénybolt melletti (akkor épp turiként funkcionáló) boltban, ám a mellénél van egy folt. Nem durván feltűnő, de azért látható. Próbáltam este megörökíteni, nem nagyon sikerült, de azért megosztom veletek! ;)

Igen, ez a TELJESEN ÉLETLEN kép mutatja meg leginkább, milyen volt a folt. Bocsi!

Ezért nem veszem fel utcára (max. a sarki boltba futáshoz), pedig amúgy egy jó kis rohangálós darab lenne (mert mellrésznél dupla anyagú, melltartót se kell alávenni).

Először valami cuki virágos anyagot akartam rá varrni (viszont nagyobb foltra emlékeztem, így azt hittem, túl nagy patch-eket kell rátenni, macerás lenne, meg randa, pláne, h nem varrok szépen), majd jött az öltet, h foltokban befestem hobby boltos textil testékkel. De nem tudtam eldönteni, ilyen színű legyen. A festés vonalon kattogtam 3-4 napig, mikor jött az ötlet: átfestem az egészet és utána valamivel "díszítem".

Ő született belőle: 
Nyú ruci

Előtte pedig ilyen volt:

"Milyen volt szőkesége..."
Imádtam ezt a korallos-razsaszínes anyagot, ennek ellenére valami sötétet akartam, az biztos befogja a foltos (bibis) részt is. Több sötétkék pántos pólóm van, de csak a Müllerben tettem le voksom e szín mellett. És mi történt ezután?

(Előre szólok, aki rutinos anyagfestő annak uncsi percek következnek, de remélem sokatok számára lesz újdonság, amit én most műveltem, én eddig max. batikoltam -kendőket meg táskákat és csak kertben, nyáron, barátnővel, teljesen más feelingje volt, mint "suttyomban" a konyhában-fürdőben.)

1. lépésként, összeszedtem a prodzsekthez szükséges dolgokat:

Az átváltozás nélkülözhetetlen eleme

A legszükségesebbek

Gyors mázsálás

- festék (Müllerből, tengerészkék, juhé)
- lavór (a 3 darabból kiválasztani, melyiket sajnálom legkevésbé, ez a sötétebb zöld nyert, ezt úgyis örököltem a lakással)
- festendő anyag (esetemben a turis ruci)
- kesztyű (amit nem elég lefényképezni, hanem HASZNÁLNI SEM ÁRT, mert akkor nem leszünk festékes kezűek...)
- keverő eszköz (én benéztem a konyhaszekrény fiókba és méláztam, melyik béna fakanalamat áldozzam be -ugyanis én nem szeretek azzal főzni, mert imádom kóstolgatni a kaját kotyvasztás közben, a fakanálnak pedig nem jó íze van, tehát vannak jóféle strapabíró műanyagjaim, amiket sosem pazarolnék el egy ilyen akcióra-, amikor megláttam a több kínai evőpálcikát (amit a kedvenc sushi helyünkről -Bambuszliget-hoztunk/kaptunk/hoztak és nem is kínai, hanem japán étterem), rájöttem, ez a tökéletes segítőtárs)
- edény (amiben felmelegítjük 60 fokra a vizet
- mérőedény (amivel belemerjük a 6 liternyit)
- konyhai mérleg (hogy kiderüljék, mennyi a festendő ruha súlya)

2. lépés, víz melegítés, ruha fotózás, egyéb előkészületek

Melegszik a víz

Ekkor már picit aggódtam, hogyan lesz 60 fokos a víz, nincs még mindig főzéshez használatos "hőmérőm". De gyorsan rájöttem, h egyszerűen oldom meg, egyrészt miután ismét Heuréka élményként megéltem, h a nagy leveses/télen baráti összejöveteleken forralt boros lábosom 5 literes, már nem kellett azon aggódnom, h esetleg 6 liternyi túlforrósított vízbe próbálom a festéket belekeverni, kiötöltem, h majd egy ideig "ujjpróbázok", aztán pedig ha már túl forrónak érzem, simán beleöntöm a lavórba a vizet és hozzáöntök 1 liternyi "kézhűvös" (tehát kb. 25 fokos) vizet, így jön ki a nekem szükséges 60 fok.

3. lépés, festékmennyiség vízbe adagolása
Lavóóór (háttérben egy másik)

Festékes víz iz redi! ;)

Két oldalnyi nyomtatott infó volt odabefőttesgumizva a festék dobozához, abban az állt, h ha közép árnyalatot szeretnénk elérni elég a 300 grammos ruhához a fél zacsi festék, ha sötétet, akkor az egész. Gondoltam, előre nézzük meg a középszínt, max. még egyszer nekifutok. Alaposan elkevertem.
Guszta sötétkék színe van, nem is gondoltam, h ennyire erősen színezi a vizet (és persze a gőzölgés miatt macerás volt megörökíteni, minden képen a felcsapódó gőzök látszódtak csak, nem a mélykékség)

4. lépés, jól belenyomkodom a ruhát (szigorúan az evőpálcikákkal és ekkor már vegyük fel a kesztyűt (nem úgy, mint béna Dyna)
Mártogatós

Tunki-tunki

Kavar!

5. lépés, óra egyeztetés, időnként ruhapiszkálás, h mindenhol megfogja a festék, illetve maradék festék elcsomagolása

Mikró óra :)

Maradék festék zacsija begumizva

Amit én jól meg is örökítettem, gondoltam, h a hatóidő lejárta után is lefotózom az 1 órával későbbi mikrós óraállást, de bevallom, h 20 percnyi aktív pálcikás nyomkodás után eszembe jutott, h gyorsan elszaladok a pasinak egy krémért az Árkádbeli DM-be, meg az is beugrott, h Ikea nyári akció 1. nap van és láttam, h baromi olcsón lehet venni egy 2 személyes ágyneműhuzatot, gondoltam, h ha már az Örsön járok, átszaladok oda is, hátha nem rabolták le még az egész készletet, szóval végül 1 óra 50 percet festődött a ruci, de nem gondolom, h ez baj lett volna. Legalább jól befogta. ;)

6. lépés, az új színű ruha kiöblítése, mosógépbe dobása, 40 fokon kimosása
Ekkor már nagyon izgultam, mi lesz a végeredmény 

(nem akartam kesztyűs, festékes kézzel a telefonomon tapicskolni, ezért nem örökítettem meg)

7. lépés, teregetés

Még vizesen lógva

Én amúgy is szeretek teregetni (mondjuk a fürdőben szoktam, de most a kisszobában lévő óriás gardróbon örökítettem meg, itt jobbak (vagy csak azt hiszem, h jobbak) a fényviszonyok), pláne egy frissen született példányt. Ekkor már látható volt, h mesterséges fényben néhol vannak icipicit világosabb részek, illetve azt már a lavórban is konstatáltam, hogy "tényleg, a cérna műszálas, a varrás eredeti színű marad, tehát lazacos (ekkor nyomban el is vetettem "a fehér gombokat veszek hozzá díszítésnek, hogy matrózos legyen" koncepciót, szipp-szipp). 



Igen, bevallom, ekkor még azt hittem, festettem egy szép sötétkék ruhát. Aztán elmentem dolgozni és pár órával később kiderült az igazság: padlizsán színű lett. Még jó, h pár éve már ezzel a színnel is jóban vagyok (bár olykor az épp kifakuló vörimhez nem a legjobb választás...)

8. lépés, díszítő elemek beszerzése

Cérna, gombok (picit élénkebb a világos, de a színhelytelenséget  a  "hátterként" szolgáló ruha is alátámasztja



Vagyis a Flóriánon lévő Röltex-ben (igen, létezik még ez a cég, gyerekkoromban de sokat jártam ide a nagyival, bár gyanítom, h akkor más kereskedelmi formában működött) vettem cérnát és gombokat. Még jó, h valamiért előre a razsaszínes-lilás vonalhoz ragaszkodtam (biztos a 6. érzék vezérelt:))

9. lépés, a gombok helyének kiötlése
Varrás közben


A kész koncepció


Felvettem a rucit és percekig agyaltam, hol lenne jó helyen némi kilógó kerekség. Igazából csípőig kellően rám tapad (cuppan), ezért választottam az alját. Meg ott nem is túl szembetűnő, ám ha valaki észreveszi, látja, h milyen kis bohó darab.


A tényleges színe inkább az árnyékban lévő résszel azonos. Igazi padlizsán lila! :)

Mellrésznél (még a száradássegítő kantárok is némileg beindigózódtak:))


Tádáááám, kész is. Maradt még 3 kicsi, 3 nagy gomb, de nekem így tetszett, nem akartam túlcsicsázni, egy gombot bárki fel tud varrni, nem nagy művelet. Lehet, h később még meggondolom magam. ;)

Mivel világ életemben utolsó pillanatos voltam bizonyos "kötelező" dolgokat illetően (sulis feladatok, tanulás, rend rakás, csomagolás és még sorolhatnám), ezért ezt is csak csütörtök este kezdtem el. Nem vagyok benne biztos, h hagyni fog a hév és nem kutyulom össze a maradék festéket is, hátha még kékebb rucit kapok. Vagy tökéletesen egyenletesre festettet. Így sem durván foltos, csak néhol és szabad szemmel, közelről kivehetően, szóval határozottan elégedett vagyok az eredménnyel, jó móka ez az átalakítósdi.


A többi lány biztos nem ilyen triviálisat alkotott, lessétek meg az ő kezük munkáját is! ;)


Köszönöm, h elolvastátok, ha bármi kérdés, megjegyzés van, persze szívesen veszem! További jó hétvégét mindenkinek! ;)